A hétvégi filmzuhatag következő darabja. Az újabb változata volt George Clooney-val.

Igazából az már jelzés értékű volt, hogy a párom elaludt rajta én végignéztem.

Hozzáteszem, hogy a film alapjául szolgáló regényt nem olvastam, de az első még a 80as években készült orosz feldolgozást egyszer megpróbáltuk végignézni. Az egy roppant vontatott, nagyon lassú rémesen unalmas film volt. Ez kevésbé volt hosszú, sokkal látványosabb volt, de ugyanolyan lassú és vontatott. Igy fondolom, hogy a regény is hasonló stílusú lehet.

Végignézve megalkodtam egy új műfajt, a beszélgetős sci-fit. Ugyanis azon kívül, hogy egy űrállomáson játszodik, semmi fantasztikusat nem találtam benne. Minimális történés van a filmben azon kívül csak beszélgetnek vagy álmodnak.

A történet röviden: adott egy bolygó, ez a Solaris. A közelében keringő űrállomás személyzete teljesen depresszióssá válik és ráadásul az álmaikban szereplő emberek egyszer csak megelevenednek a bázison, de ténylegesen, mert nem csak az álmodó, hanem mindenki látja a "lényeket"  Na főhősünk halott felesége is megjelenik egy ébredés után. Főhősünk alapból kivan egy kicsit, mert a felesége miatta lett öngyilkos. Adott a dilemma mit kezdjen a "feltámadt" feleséggel... Ennyi a történet. Nekem kevés.

Elvileg alapdarab a műfajban, szóval sci-fi fanatikusoknak kötelező, de nem ajánlom kölcsönzésre mert alapból unalmas szerintem...

10/2

Nem dob a sztorin az űrbázis milliő és George Clooney sem, maximum egyszer nézős

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.